2014. április 11., péntek

Második utazás - 1. nap


2014. április 11-én indultunk reggel hat órakor az iskola elől. Autóbusz jött értünk. Az első dolgunk az volt, hogy bepakoltuk azokat az adományokat, amelyeket egy Torockóban működő árvaház lakóinak szántunk. Hála a sok jóérzésű diáktársunknak és tanárainknak, sőt az iskola dolgozóinak, sok minden összegyűlt: könyvek, DVD-k, játékok, édesség, ruhanemű, tartós élelmiszerek és némi készpénz. Elindultunk.

  Utunk első állomása Nagyvárad volt, hiszen itt tanulnak a testvériskolánk tanulói. Az út nem hosszú, két órán belül ott is voltunk. A barátaink izgatottan vártak minket. Többségükkel a tankonyhán találkoztunk, ahol egy gyors átöltözés után már készítettük is a finom ebédet.



A lányok padlizsánkrémet kevertek, amit később nagyon ízlésesen, paradicsom kosárban tálalva szolgáltak fel előételként a pincérek.


A főétel első fogása húsgombóccal készült csorbaleves volt. Ezután sült csirkemellet kaptunk barnamártás öntettel és rizottóval.




  Vendégváró sós sütemények is kerültek az asztalra: húsos táska, túrós pogácsa, medvehagymával ízesített túrós pogácsa. A desszert is igazán változatos volt. Készült: áfonyás-meggyes pite, cukros tejföllel kínált túrófánk (papanasi) és csöröge.





A menüsort a vendéglátó nagyváradi pincér tanulók szolgálták fel nagyon kedvesen, készségesen.  
  Amíg a szakács és a cukrász tanulók a konyhán dolgoztak, a pincér tanulók a díszterítés kellékeivel, az ízléses terítés apró fogásaival ismerkedtek. Ötleteket adtak egymásnak. A cél az volt, hogy minél színesebb, ízlésesebb legyen egy-egy asztal.


  A finom és bőséges ebéd után városnézés volt a program, amelyre a helyi diákok készültek rövid ismertetőkkel. A programot megzavarta, hogy elkezdett esni az eső. A csoport többsége megfogadta a szervezők tanácsát, és hozott magával esőköpenyt vagy esernyőt, így eszünkbe sem jutott, hogy mellőzzük a programot. Megtekintettük a belváros legszebb nevezetességeit. Láttuk többek között a római katolikus székesegyházat, a Püspöki Palotát, végigsétáltunk a kanonoksoron, végighaladtunk a Fekete Sas Palota belső udvarában, sétáltunk a Petőfi parkban, láttuk az EMKE kávézót, ahol Ady Endre megismerkedett Lédával, és elsétáltunk a várhoz, ahol a rekonstrukciós munkálatok még néhány évig eltartanak.






Séta közben az idő is jobbra fordult, sőt, mire végigjártuk a nevezetességeket, a nap is kisütött. A következő programhoz előállt a buszunk, mert indultunk Félix fürdőre, ami Váradtól időben kb. 30 percre található. A fürdő parkjában sétálva megcsodáltuk a gyönyörű tavi tündérrózsákat. Ez mindenkinek nagyon tetszett. Többen közülünk most látták ezt a nagyon szép növényt először.

Az út végén fáradtan indultunk haza, ahol már finom vacsora várt bennünket. Ismét helyi specialitás volt, az ún. „mici” tavaszi salátával és mustárral. Nagyon ízletes volt. Este a kevésbé fáradt lányok és fiúk együtt buliztak a nagyváradi diákokkal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése